Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium



Főoldal - Bemutatkozunk - Az iskola története

Az iskola története

A gimnázium épülete A reformkorban kérte először a város egy gimnázium felállítását. Hosszú idő után csak 1895. március 17-én sikerült Kovács Károly polgármesternek kiharcolnia a működési engedélyt. A tanítás még abban az évben elindult két osztállyal, egyelőre a polgári iskolában. Az intézmény igazgatója a nagyváradi főreáliskola éléről áthelyezett Vidovich Bonaventure lett. Az új főgimnázium építésére tervpályázatot írtak ki, melyet Grauer Géza nyert el. Az építkezést Morandini Tamás műépítész irányította. 1897. augusztus 26-án ünnepélyesen megnyithatták az intézetet. A falak közt jeles tanárok oktatták az ifjúságot, köztük Tuczy János és Borbély György. Ez utóbbi javaslatára létesült önálló városi múzeum a későbbiek folyamán.

Az I. Világháború alatt hadikórház működött az iskolában. A háborúban Kulcsár Gyula tanár és 21 diák vesztette életét. Emléküket 1925-ben márványtáblán örökítették meg az előcsarnokban. 1923-ban Deák Ferenc nevét vette fel a főgimnázium. A húszas években Suszter Oszkár és Móra János tanárok tevékenysége volt kiemelkedő. Az önképzőköröket segítve sokoldalú nevelőmunkát fejtettek ki.

A II. világháborúban katonai kórház települt az intézménybe. 1944-ben a német megszállás miatt csonka tanévet zárt az iskola. Ősszel pedig októbertől szünetelt a tanítás, és csak a harcok megszűnése után, 1945. április 11-én kezdődött meg újra. A hadiesemények miatt csak 212-en fejezték be a tanulmányikat. Mivel az épületben a Nyugati Hazatelepítés városi bizottsága működött, a város más iskoláiban helyezték el a gimnáziumi osztályokat.

Az első zavartalan tanév 1947-ben kezdődött. 1950-ben négyosztályos gimnáziummá alakult, s megindult az esti felnőttoktatás. Ebben az évben vette fel Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér nevét. A gimnáziumi osztályok mellett szakközépiskolai csoportok is indultak. 1966-tól orosz-német nyelvi, majd matematika-fizika tagozatos osztályokat is szerveztek. A 70-es évek közepén az elsők között csatlakozott az iskola a fakultatív rendszerű oktatás kísérletéhez. Ezzel együtt újra tiszta profilú gimnáziummá alakult.

Az utolsó években jelentős változáson ment át a gimnázium: speciális tagozatú osztályok indultak matematikából, németből, angolból. Bővült a fakultatív tárgyak köre, lehetővé vált a szabad idegennyelv-választás. 1972 októberében került a helyére a vörösmárványból alkotott Zrínyi-szobor. A felújított iskolai könyvtárat Keresztury Dezső avatta fel 1975-ben. 1989-ben a tanulók kezdeményezésére megalakult a Zrínyi Miklós Diákszövetség. 1990-ben az iskola II. világháborús halottainak és áldozatainak emlékére márványtáblát avatott.

A lépcsőház díszítése A gimnázium volt diákjainak az alma materhez való hűségét fejezik ki alapítványaik és díjaik:

  •  Suszter Oszkár (1965) és Keresztury Dezső (1978) irodalmi díj,

  •  Keresztury Mária zenei díj (1978),

  •  Boleratzky Gyula történelmi díj (1985),

  •  Izsák Imre Gyula (1989) és Winterl József Jakab (1990) természettudományi díj,

  •  Dr. Vida Sándor filozófiai díj (1995),

  •  Rozsnyói Sándor sportdíj (1995),

  •  Dr. Buzády Tibor közösségvezetői díj (1996),

  •  Zrínyi-emlékérem (1985),

  •  Kovács Lajos Ösztöndíj Alapítvány (1991),

  •  Pérk Ferenc Emlék Alapítvány (1991),

  •  Az Oktatás Színvonalának Megőrzéséért Alapítvány (1995).

1991. május 30-án megalakult a Zrínyi Miklós Alma Mater Egyesület, majd az egyesület kezdeményezésére 1992-ben a Zrínyi Miklós Gimnáziumért Alapítvány. A Zalaegerszeg város Önkormányzatától 1992-ben kapott rendkívüli jutalomból két új alapítvány létesült: egyik a tehetséges tanulók jutalmazására, másik a tanárok díjazására (Móra János-emlékgyűrű).

Az új tornateremIskolánk 1996 tavaszán ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Maradandó emlékek egész sora (emlékkönyv, emlékérem, kiállítások, művészeti bemutatók, tudományos előadások, Wlassics-emléktábla, Deák-szobor) őrzi az ünnepi esemény hangulatát. 1997. szeptemberében újra indult a nyolcévfolyamos gimnáziumi képzés is. Az új képzési forma mellett a négy évfolyamos gimnáziumban speciális matematika, speciális nyelv (angol, német), reál valamint humán tagozatokon folyt az oktatás. A Zrínyi Miklós Gimnázium 1997-től ECL nyelvvizsga - szervezőközpont és vizsgáztatási helyszín. 1999 őszén az új tornaterem avatási ünnepségére került sor. A felújított alagsorban üzemelni kezdett a régóta várt menza.

A gimnázium sokirányú, eredményes munkáját 1980 - ban "Pro Urbe" kitüntetéssel ismerte el Zalaegerszeg városa. 1996-ban a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés pedagógiai nívódíjat, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata pedig a város aranycímerét és emléklapját adományozta az iskolának.